A hét végi időközi választás – annak ellenére, hogy a Tisza nem indult rajta – pontosan megmutatja az erőviszonyokat.
„Sokan, sokféleképpen értelmezik a Potápi Árpád János halála miatt kiírt időközi választás eredményét, amelyen a Fidesz jelöltje, Csibi Krisztina a szavazatok csaknem kétharmadát begyűjtve, majdnem 12 ezer voksot megszerezve nyert. Százalékos értelemben a mostani siker nagyobb, mint amilyeneket korábban a kormánypárt itt elkönyvelhetett, hiszen 63,7%-ot eddig sosem sikerült elérnie. Azt tehát, hogy a Fidesz szempontjából egyértelműen kedvező az eredmény, senki nem vitatja, ezt még a baloldali lapok is elismerték.
Ahogyan örülhettek a Mi Hazánk székházában is Dúró Dóra majdnem 20%-os eredményének, amellyel a radikális párt egyértelműen a második erővé lépett elő. És nincs ok szomorkodásra a DK-nál sem, hiszen a mostani 10% körüli eredményük 2 százalékponttal jobb, mint amit a legutóbbi, Európai Parlamenti választáson elértek.
A folyamatosan előrehozott választást szorgalmazó Magyar Péter és a Tisza Párt nem indult el a választáson, minősíteni ugyanakkor nem volt rest az eredményt.
A politikus szerint a 63,7%-os győzelem a Fidesz egyértelmű kudarca, mondván az alacsony részvétel azt mutatja, hogy csak a legelkötelezettebbek mentek el szavazni. Az már önmagában érdekes, hogy az a Magyar Péter fogalmaz így, aki saját pártját nem merte egy valódi versenyen megmérettetni, és továbbra is a lájkok és a közvélemény-kutatók bűvöletében próbálja bizonygatni a népszerűségét. Másrészt a kormánnyal nem igazán szimpatizáló lapok – mint például a Telex – és a kormánypártinak messziről sem nevezhető politikai elemzők – mint például Török Gábor – is elismerték, hogy a részvétel egyáltalán nem volt kirívóan alacsony főleg, ha azt nézzük, hogy a kampány nagy része a politikailag kifejezetten inaktív karácsonyi-újévi időszakra esett, a választóknak pedig hideg időben kellett az urnákhoz járulniuk.”
Ezt is ajánljuk a témában
Az időközi választás üzenete, hogy továbbra is a Fidesz vezet, a Tisza Párt 10 százalékos előnye pedig csak a baloldali elemzők kampányfogása. A Tolna vármegyei időközi választás eredményét elemeztük Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet igazgatójával.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka
2025 a vég kezdetének az éve az Orbán-rezsim számára, ahogy az Európai Parlamentben 2024-ben, a magyar uniós elnökség idején már megfogalmazták: „Orbánnak mennie kell!”
Róna Dániel a Partizánban próbálta relativizálni a dombóvári időközi súlyát, de végül kibökte, mi a helyzet.
Brüsszel hasonlót vár el a TISZA Párttól itthon, ezért sorra vettük, mi is történt a lengyeleknél.
Reméljük, a tiszások a színfalak mögött már egy emberként követelik tőle a részleteket. Francesca Rivafinoli írása.
Azt pedig, hogy ki távozzon az ország házából, hetenkénti nyilvános sorsolással lehetne eldönteni, így a kenyér mellett meglenne a cirkusz is a népnek. Almási B. Csaba írása.
A három illiberális birodalom a hatalom természete szerint egymással rivalizálva tart fenn egy borzalmas egyensúlyt.
Már sem az űrbe, sem a moziba nem kell elmenni egy kis rettegésért, hiszen a streaming újdonságok között kutatva ismét rájöhetünk arra, hogy az űrben senki sem hallja a sikolyunkat. Csak a szomszéd.
Olyan megszorításokkal indul az év az agyonsztárolt mintaállamokban, melyekről „lemaradó” kis hazánkban Bokros Lajos óta ember nem álmodott. Kohán Mátyás írása.
